Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 02.02.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: editoriale
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: Szezonnyitó pártbajok
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=215&menu=


 

Már-már visszasírjuk 2005-öt, olyan unalmassá vált a román belpolitika. A vagyonbotrányok lassan már senkit nem érdekelnek. Ismerve a honi viszonyokat, bizonyára az Európai Uniónak mutatják fel a nagy fejhullást. Kérték Brüsszelbõl, megkapták. Látszólag. Ugyanis az országjelentés – jó esetben a csatlakozás – után ezek az ügyek is egy fiók mélyén landolnak.
Persze ha nagyon unalmassá válik a belpolitika, akkor mindig számítani lehet az államfõre. Már azt lehetett hinni, hogy történik valami ebben az országban, amirõl nincs véleménye. Tévedtünk. Basescunak van véleménye a kisebbségi törvényrõl, és az egy az egyben megegyezik a Demokrata Pártéval. Ebben nincs semmi meglepõ, amint abban sem, hogy nem itthon mondta el, mit vél errõl, hanem külföldrõl üzente meg: márpedig ebben az országban a kisebbségekkel minden a legnagyobb rendben van, modell ez az ország. Egyébként õ nem hallott arról, hogy Európában valahol lenne kulturális autonómiájuk a kisebbségeknek. És amirõl õ nem tud, az nincs. Nem az elsõ eset, hogy az állam elsõ embere valamirõl – finoman fogalmazva – nem elég tájékozott. Markó Béla és Eckstein-Kovács Péter sietett felvilágosítani az ország legmagasabb közjogi méltóságát: tessék csak megnézni, mi a helyzet Finnországban. Nem véletlen, hogy az Európa Tanácsban – ahol Basescu hangot adott véleményének – éppen a finn biztos érdeklõdött a kisebbségi ügyek felõl. S ha már az államfõ Strasbourgban megemlítette az ország határain kívül élõ románságot, akkor itt érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a kisebbségek önkormányzattal rendelkeznek. A románok is. Más kérdés, hogy ez mennyit ér.

Nehéz helyzetben van az RMDSZ, hiszen lapunk információi szerint Markóék sokáig bíztak abban, hogy az államfõ nem ellenzi majd a kisebbségek státusát szabályozó törvényt. Úgy látszik, még mielõtt tárgyalóasztalhoz ülhettek volna Basescuval, Bocék meggyõzték a demokraták volt elnökét: támogassa õket abban, hogy a jogszabály ne tartalmazza a kulturális autonómiát. A PD ugyanabba a csapdába esett, mint a PSD: úgy véli, a nacionalista retorika, a magyarság érdekeinek félretolása szavazatokat hoz majd a konyhára. Ám az sem kizárt, hogy a D.A. Szövetség nagyobbik alakulata arra számít, hogy az RMDSZ ezt már nem képes megemészteni, és kilép a koalícióból, illetve a kormányból. Egy ilyen válság pedig aligha használna a csatlakozásnak, de legalább a magyarok nyakába lehet varrni a kudarcot. Úgyis Markó az egyetlen, aki komolyan gondolja a felkészülést. Az RMDSZ mindenképpen keményen riposztozott Basescunak, az eredmény ezen a héten kiderül: elkezdi munkáját a törvényhozás, a szakbizottságok ismét elõveszik a kisebbségi törvényt.

A Nemzeti Liberális Pártra rájár a rúd. Nem elég a Patriciu körüli cirkusz, valamiért éppen most lépett a nyilvánosság elé Viorel Catarama. A hírhedt üzletember azt szeretné, ha Tariceanu lemondana a miniszterelnöki és a pártelnöki tisztségérõl. Elõbbi tisztséget átadná a demokratáknak, utóbbit nem mondta, kinek szánja, de ha tekintetbe vesszük, hogy a választások utáni kongreszszuson megpályázta az elnöki beosztást, akkor ki lehet találni. Igaz, akkor visszalépett, de nagyon rosszuleshetett neki, hogy nem kapott valamilyen magas funkciót a kormánypárti alakulatban. Stoica expártelnök és ex-igazságügyiminiszter továbbra is a fúziót szajkózza, nem tágít a szomszédból sugallt ötlettõl: egyesüljön a két párt, az új alakulat pedig soroljon be az Európai Néppártba. Mily véletlen: Catarama is szívesebben látná a liberálisokat a Néppárt soraiban, mint a libinternben. Vajon kinek a kezére játszik a két úriember?
Magabiztosnak és gondmentesnek tûnik közben a Demokrata Párt. Pedig az õ fejük fölött is gyülekeztek a viharfelhõk. A demokraták egyik célja, hogy a D.A. Szövetség két pártjának a fúziójával legalább olyan jelentõs szerepet töltsenek be a politikai életben, mint a PSD, illetve lehetõleg ne koalícióban legyenek kénytelenek kormányozni. Nem elég, hogy sehogy sem akar összejönni az egyesülés a liberális párttal, de mindenféle gyanú is rájuk veti árnyékát. Boc szó nélkül hagyta a Blaga belügyminiszter ügyeit feszegetõ sajtóhíreket – valamiért ez, eltérõen más ügyektõl, nem eszkalálódott a médiában –, de kénytelen volt megszólalni a független, ám a demokraták támogatta igazságügy-miniszterrel kapcsolatban. Macoveirõl ugyanis kiderült, hogy még a nagy csinnadrattával beharangozott reform elõtt találkozott Patriciuval. Egyesek azt is tudni vélik, hogy a derék hölgy figyelmeztette a liberális üzletembert, milyen változtatásokra lehet majd számítani. Persze Macovei tagad, Boc pedig nem látja annak okát, hogy a párt felelõsségre vonja. Akkor sem tették, amikor az igazságosztó miniszter szülei igencsak vitatható körülmények között jutottak egy sokat érõ ingatlanhoz.

A Konzervatív Párt továbbra is csiki-csukit játszik: hol kilép a kormányból, hol nem. Most a Copos-botrány alaposan megrázhatta volna, de Voiculescu nem az államminiszterével van elfoglalva, hanem a párt hizlalásával. Egyre-másra sorolnak be hozzá a kipróbált nacionalisták. Tekintettel arra, hogy amikor Humanista Pártként a PSD vizein beevezett a kormányba, alig volt pár száz tagja, és arra, hogy a nacionalisták szívesen lépnek ki a lejáratott Vadim Tudor köpönyege alól, számítani lehet rá, hogy a konzervatívok valamilyen, a nacionalizmusra utaló nevet választanak maguknak, és a Néppárt helyett a szélsõségesekhez sorolnak be. Oda, ahol van elég üres hely.

A legnagyobb viharok a szocdemeknél dúlnak. Dan Ioan Popescu, majd Adrian Nastase került a vagyonokat vizsgáló hatóságok górcsöve alá a PSD nagyvadjai közül. Mindketten félreálltak, úgy mondták, ideiglenesen felfüggesztik magukat. Iliescu megpróbálta kihasználni a két vezetõ politikus hiányában támadt ûrt, és a szokásos „szegény, de becsületes” arccal besurranni a párt döntéshozói centrumába. Még támogatói is akadtak, mégsem sikerült. Geoana ugyanis megunta, hogy másodhegedûs legyen az ügyvezetõje mellett, és most, hogy végre Nastase nem zavarja a köreit, minél több hatalmat akar szerezni magának. Öszszegyûjtötte a híveit, és velük vezeti az amúgy minden eresztékében recsegõ alakulatot. Azonban az a tény, hogy minden korrupciógyanús ügylet ellenére a párt népszerûségi indexe mindössze két százalékkal csökkent, azt jelenti, hogy a PSD továbbra is a legerõsebb alakulat az országban. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ha kell, nagyon össze tudják kapni magukat. Lásd a törvényhozást, ahol a PSD-sek közül senki nem szavaz mellé. Geoana pedig Russzal megerõsítve keményebb elnöknek bizonyul, mint amilyennek képzeltük, és nacionalistábbnak, mint külügyminiszterként megismertük. Kell a népszerûség.

Felelõsséget vállal a kormány a csatlakozás szempontjából életbevágóan fontos két törvényért. Az egészségügyet és a közigazgatást átszabó jogszabály esetén kénytelen a kabinet ezt a gyors eljárást alkalmazni, különben rosszul néz majd ki a májusi országjelentés. A dolgot persze addig halogatták, míg a körmükre égett a gyertya, most meg kockáztatnak, nem is keveset. Mert mi történik, ha mondjuk, a konzervatívok nem kérnek valamelyikbõl? Mi történik, ha a demokraták így próbálnak megszabadulni a miniszterelnöktõl? Mi történik, ha az RMDSZ azt mondja: elõbb a kisebbségi törvényt tessék megszavazni, utána mi is szavazunk?
Egyszóval közeleg a vége az unalmas vagyonbotrányoknak, kezdõdik az igazi politikai szezon.


  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.